A 3000 lakosú Bük nagyközség Vas megye északnyugati részén fekszik az Alpokalja és a Kisalföld találkozásánál. A mai nagyközség 1902-ben a lassan összeépülő három (Alsó-, Közép- és Felső) Bük egyesülésével jött létre. Közép-Bük már az Árpád-házi királyok idejében létezett, itt épült a román kori műemléktemplom. Alsó- és Felső-Bük kisnemesi település volt. A nemesek meglévő épületei közül kiemelkedik a Felső-büki Nagy család által épített kastély és Kúria (ma panzió). E család legismertebb tagja volt Felsőbüki Nagy Pál, a híres országgyűlési szónok. Bük nevét gyógyfürdője tette világhírűvé, mely egy szerencsés véletlennek köszönheti létét, az 1950-es évek végén kőolaj helyett melegvizet találtak a község határában. 1962 óta működik a fürdő, először csak idényjelleggel, ma már a szépen parkosított 35 ha területen 26 medence 5600 m2 vízfelülettel biztosít zavartalan fürdőzési lehetőséget a vendégeknek. Termálkútjai kitűnő gyógyhatású alkáli-hidrogén karbonátos gyógyvizet adnak, melynek hőmérséklete 55 °C-os, ezenkívül jelentős a fluorid, jodid és vastartalma. Fürdőkúra formájában reumás és ortopédiai betegségek, inhaláció formájában légúti hurutok gyógyítására alkalmazzák. A település konyhái és speciális éttermei, a 18 lyukú golfpálya, a szabadtéri rendezvények és a zenei estek mind a vendégek szórakoztatását biztosítják. A környék 3 tava és a Répce folyó a horgászoknak, a dombokat borító erdők a vadászoknak és lovagolni vágyóknak nyújtanak kellemes élményt.